A kérdés:

Kulturális diplomataként mi nyűgözi le legjobban Brüsszel kulturális kínálatából?

 

Válaszol:

Pálóczi-Horváth Viktória

kulturális szakdiplomata

Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete

 

Számomra Brüsszel mindig tartogat meglepetéseket. Azt hittem, ismerem a várost, hiszen a munkámból kifolyólag hosszú éveken át jártam ki ülésekre, egyszer három hónapot is töltöttem itt szakmai gyakorlaton, de most, hogy közel fél éve tartósabban itt dolgozom, újabb és újabb felfedezéseket teszek. Hihetetlenül sokszínű és gazdag a kulturális élet, szinte minden hétre jut egy fesztivál (vagy több is), számtalan program közül lehet válogatni, él, lüktet a város és tele van kreatív ötletekkel. Imádom Brüsszelben, hogy mindig nyújt valami izgalmasat, érdekeset, igazán nem lehet unatkozni. És nagyon szeretek csak úgy, céltalanul barangolni is a város különböző negyedeiben, hangulatos utcákat, tereket felfedezni, vasárnap a Jourdan téren piacozni vagy régiségek között nézelődni a Jeu de Balle bolhapiacon, a Sablons negyed galériáit és a gótikus Sablon templomot csodálni, múzeumokba járni...

 

Jeu de Balle

 

Ha Brüsszel kapcsán csak azt nézzük, mi van a köztudatban: az ismert gasztronómiai elemek (csoki, sör, sültkrumpli, gofri, fekete kagyló) mellett a látnivalók közül a Mannekin Pis, az Atomium vagy a valóban gyönyörű Grand-Place, aminek szépségével egyszerűen nem lehet betelni! (A főtér egyébként 1998 óta az UNESCO világörökség része.)

 

Grand-Place

 

Ezeken kívül eszünkbe juthat a brüsszeli csipke is, gondolhatunk a belga képregényekre és a szürrealista festészet nagy alakjára, René Magritte-ra vagy a számtalan csodálatos szecessziós épületre is (egyik kedvencem Victor Horta építész maga tervezte lakóháza vagy a szintén általa tervezett, szépművészeti múzeumként és koncertteremként működő, art deco stílusú BOZAR). Hiszen Brüsszel nem csupán az Európai Unió központja, hanem a szecesszió fővárosa is!

 

          

Képregényes szuvenírek és egy falfestmény

 

Nos tehát, ha „csupán” ezeket vesszük, már akkor is rendkívüli kulturális gazdagságról beszélhetünk. De Brüsszel ennél jóval többet nyújt. Miközben őrzi és széleskörben hozzáférhetővé teszi gazdag kulturális örökségét, folyamatosan megújul, friss és nemzetközi, izgalmas és szórakoztató, olykor önironikus is, amikor a jól ismert kliséket – mint amilyen a Mannekin Pis vagy a Hupikék Törpikék belga képregény – jó adag humorral prezentálja. Virágzik a kortárs képzőművészet, s ha az eredetileg feltett kérdésre válaszolok, akkor utoljára épp egy kortárs kiállítás nyűgözött le legjobban. A brüsszeli kortárs művészeti központban (Centrale) láttam a „L’art de rien” című kiállítást többségében brüsszeli (nem feltétlenül belga) művészek alkotásaiból.

 

A l’art de rien kiállításról

 

A cím szószerinti fordítása a „Semmi művészete” lenne, de inkább úgy mondanám, művészet semmiségekből, mivel az alkotók értéktelen anyagokat, haszontalanná vált tárgyakat használtak fel vagy hasznosítottak újra műveikhez, s igazán meglepő, sokszor humoros, ironikus alkotások születtek. A szinte semmiből létrejött művek elgondolkodtattak, szórakoztattak, a tárgyak a művészek keze által váltak értékessé és nyertek új értelmet. Ahogy végigjártam a kiállítást, hirtelen azt vettem észre, hogy magamban kuncogok, egyfolytában mosolygok, s a velem szembe jövő látogatók arcán is ezt az élvezettel teli mosolyt láttam. Nem emlékszem, hogy valaha ilyen jól szórakoztam volna egy kiállításon!

 

               

A l’art de rien kiállításról

 

Napestig tudnám sorolni, mennyi élmény ért az elmúlt hónapokban, több klasszikus és világzenei koncerten, operában is voltam, s nemrég zajlott a fényfesztivál (Bright Festival), ami látványos esti kivilágításban, különböző nemzetiségű alkotók interaktív és játékos installációi mentén vezette keresztül a városon az érdeklődőket. Elképesztő, mennyi embert vonzott ez a fesztivál, tömegek járták a várost és adták át magukat az Európa téma köré épített látványnak. Ez egy remekül kitalált módja a város felfedezésének és a közönség bevonásának, megszólításának. A programban egyébként hatalmas sikerrel vett részt a brüsszeli Liszt Intézet is magyar művészek alkotásaival. (Külön érdekesség, hogy az intézetben látható Brüsszel középkori városfalának egy darabja, amit minden betérő megcsodálhatott.)

 

Bright Festival

 

Talán kiderült mindebből, mennyire sokszínű a kulturális kínálat, számtalan dolog vár még felfedezésre, de ha röviden szeretnék válaszolni a feltett kérdésre, akkor azt mondanám, épp ez a rendkívüli sokszínűség nyűgöz le leginkább.

 

Falfestés, Marolles negyed

 

 

Képek: Pálóczi-Horváth Viktória saját felvételei.