Önképzőkör, 2. adás

Elkészült az Önképzőkör második adása, amelyben Szathmári Sándor Kazohinia c. regényét Mohácsi Árpád mutatja be. Erre a linkre kattintva tudod megnézni az adást, illetve a Beszélő Szófán meg tudod hallgatni. Kedvcsinálóként alább találsz egy rövid kivonatot az előadás leírt változatából. Ha jól látom, éppen benne van a felelet a Multiverzum Kiadóval szervezett közös nyereményjátékunk első kérdésére. Lemaradtál erről a játékról, pedig szívesen nyertél volna egy Kazohiniát? Semmi baj, mindjárt kiírjuk a következő játékot, ahol még lesz esélyed nyerni egy példányt a vadonatúj kiadásból.

Részlet az adás szövegének leírt változatából

Mi a kazo? Hogyan élnek a hinek, a behinek és a csodálatos angolok a messzi Britanniában?

   A könyv most kedvezményes áron kapható a kiadónál.

A kazo az imént taglalt nyelvi alapfogalmak közé tartozik. A kazo az az elv, amely szerint a hinek élnek. A kazo azt jelenti, ami az adott pillanatban, az adott személy és a társadalom szempontjából észszerű és logikus. A kazót nem tanítják külön, Gullivert kivéve mindenki érzi-érti, hogy mit jelent, és képes minden pillanatban a kazo szerint élni. Ha találok egy padot, amin ül egy ember, de én fáradtabb vagyok, akkor kazo, hogy leülhetek a padra, és az illető elmegy. Ha nőként nem bírom a nehéz fizikai munkát a csecsemők mellett, mert az fizikailag túlságosan megterhelő, akkor kazo, hogy keresek magamnak egy másik munkát, amit gyengébb fizikummal is el tudok végezni. Kazo, hogy az ételből pontosan annyit eszem, amennyit a testi szükségleteim indokolnak, kazo, hogy az étel tudományosan van összeállítva, hogy mindig mindenki a szükségletei szerint él, kazo, hogy senki sem lop, mer miért venné el, ha annyit mindig elvehet, amennyire szüksége van. Ez a világ látszatra tökéletes, Gulliver azonban mégis elutasítja.

A regénynek van egy néhány szóban elmondható cselekményvázlata, de ennek elmesélésétől most megkímélem a hallgatóságot, ez a történet teljesen érdektelen. Van az elején és a végén egy nagyon aprócska kerettörténet az édes Angliáról, a kettő között pedig van egy mesés történet, ahol bemutatnak nekünk két társadalmat, a hinek világát és a behinek világát. Gulliver először az egyik, aztán a másik világban próbál boldogulni, de mindkét helyen kudarcot vall, visszatér a behinektől, aztán sikerül hazajutnia.

A történet tehát cseppet sem újszerű, és ami történik az rendkívül vérszegény is, az akcióregények kedvelőinek semmiképpen sem ajánlom a könyvet.

Ez a regény ugyanis egyfajta eszmeregény vagy tézisregény, különböző eszméket, téziseket tesz próbára, hogy a valóságban hogyan állják meg a helyüket. Nyilván arról van szó, hogy mitől vagy hogyan lesz boldog az ember, és ki milyen receptet talált ki az emberi társadalom felvirágoztatására. Gulliver megismeri ezeket a társadalmakat, ahol olyan különös elvek szerint élnek az emberek, és mindent, amit tapasztal, megpróbál összehasonlítani az általa ismert világgal, a hőn szeretett Angliával. A hinek tehát a kazo szerint élnek, a behinek élete viszont a kazi körül forog, ami éppen a kazo ellentéte. A hinek társadalma egy technikára épülő falanszter, ahol az emberek egyenlőek, de minden nagyon gépies, minden nagyon személytelen. Az emberek nem szenvednek semmiben hiányt, nem zsarnokoskodnak egymással, de egymástól is elszigetelten élnek. Mindenki teszi a dolgát, általában pontosan, szabályosan teszi, amit elvárnak tőle, nem is kell központ, ahonnan irányítanának, az emberek együttműködési készsége megold mindent, betanítják egymást, ha kell, megfelelő segítséget nyújtanak, meg is hallgatják egymást, még Gullivert is. A meglepő anyagi jólét ellenére, Gulliver halálra unja magát. Nem köti le semmi, nincsenek barátok, nincsenek játékok, nem lehet kártyázni, nincs zene, nincs művészet, de nincs pszichológia sem. A tudományok ugyanakkor rendkívül fejlettek, éppen úgy, mint a társadalom technikai szintje. De nincs szerelem, a szex is csak teljesítendő nem munka. Az egész világ nagyon embertelen. Talán éppen a hibátlanság a legnagyobb baj vele. Amikor Gulliver normális párkapcsolatot akar, Európában megszokott módon párba állni valakivel, akkor a partnere meghallgatja, de nem érti, hogy miért akarja kisajátítani, hogy miért pofozza fel, hogy miért akar vele állandóan együtt lenni. A hinek nem értik, hogy mire való a kirándulás, a park, hogy a kikapcsolódás nem egyszerűen testedzést jelent. Érdekes különben, hogy a hinek és a behinek is olvasnak, a hineknél van könyvtár is, de a könyvtárban csak tudományos értekezések vannak, és az iskolában is csak matematikát és természettudományokat tanítanak, igaz ezt nagyon magas szinten. De a lélek szót egyáltalán nem értik, mint ahogyan azt sem, hogy a szív miért volna több egy testrésznél. A behinek világa átkerülve aztán csőstül visszakapta ezeket az érthetetlen fogalmakat, csak ott a tüdő több, mint egy egyszerű testrész, és a tüdőt kell különleges eljárásokkal fejleszteni. A behinek hierarchikus világban élnek, és mindent szándékosan tönkretesznek. Az elit kisajátítja a javakat, az emberek éheznek, nélkülöznek, verekednek és háborúznak. Ha az ember kitűnő brit nevelés kapott, akkor egyes behin szokásokon csak nevetni tud. Gulliver Oxfordban diplomázott orvosként, a hinek nem is nagyon értették, hogy miért olyan büszke egy ilyen igazolásra. Ráadásul, amikor kórházban dolgozott náluk Gulliver, akkor kiderült, hogy a gyógyításban fényévekkel Anglia előtt járnak, és hogy még egyszerű műtőssegédként is csak segítséggel állja meg a helyét a hin orvosok között. Össze is különbözik a hin orvosokkal, mert ők a gyógyítás célját a szenvedés enyhítésében, sőt megszüntetésében látják, míg Gulliver hazájában az életet akarják mindenáron megmenteni. És akkor itt is vagyunk az eutanázia kérdésénél, ami napjaink magyar társadalmában éppen az egyik legfontosabb kérdés. És hát egyébként is az élet egyik legnagyobb kérdése, hogy hogyan halunk meg. Ezt a hinek egyébként megszüntetésnek nevezik. Az oxfordi diplomás orvossal beadatnak egy halálos injekciót, és előtte nem is tudatják Gulliverrel, hogy mit fog tenni. Gullivert halálra gyötri a lelkifurdalás, el is hagyja a kórházat. De a mai olvasó elgondolkozhat, hogy mit gondoljon Karsai doktor beadványáról. És a Kazohinia éppen azért tézisregény, hogy elgondolkodjuk ezekről az állításokról.

Az előadás teljes szövege megnézhető és meghallgatható.

A Szófa csak az olvasóira számíthat. Ha fontos neked, hogy ilyen és hasonló írásokat tudjunk közölni, akkor, kérjük, fizess elő a Szófára, ha teheted. Most kihasználhatod rendkívüli évindító kedvezményünket, a 365 napos előfizetés 20% engedménnyel csak 12 000 forint.