A májusi Kalligramból Nyirán Ferenc verseit ajánljuk. Az idegen, A tükrös szoba és az Intés mind remekül kiegyensúlyozott költemények. Hangulatosak és elgondolkodtatóak, mélyek, de nem érthetetlenek. Ízelítőként közöljük az Intés címűt, a többi az Olvasóteremben érhető el. [Wágner Eszter]
Nyirán Ferenc
Intés
Négyfelől fúvó szelek söprik
ki házadból botor szavaidat.
A tenger hullámai elmossák
a parti homokba írt betűket.
Ideje van a kevés beszédnek,
a fecsegés kora rég lejárt.
Legyél azért sovány beszédű,
hogy ne soroljanak az asszonyok
közé, akik a piactéren szaporítják
az üres szavak dzsungelét.
Ideje volt mindennek a nap
alatt, és te megcselekedted
azokat a maguk rendje szerint.
Amit elmulasztottál, most már
ne akard pótolni, az a folyó
már nem ugyanaz, amibe lépni
kívánsz. Ideje jött el a csöndes
szemlélődésnek, a nemakarásnak,
ideje van a nagy, végső
elhallgatásnak.
Egy élet ment rá, hogy megértsd
a prédikátor szavait. Hogy
hiábavalóság minden.
Hogy minden hiábavaló.
