Az áprilisi Alföldből Kiss Dávid versét ajánljuk. 2020-ra sokat gondolunk egyfajta világvégeként. Kiss Dávid versében ennek a gondolatnak a békessége és szépsége mutatkozik meg. [W.E.]

 

 

Kiss Dávid

Kettőezerhúsz

 

Sosem láttam még

ilyen békésnek a várost:

téli fényekben fürdő arcok,

rózsaszínné némuló gitárszó,

galambszárnyak tompa repdesése.

 

Akinek van füle, hallja.

 

Idegenek, akiket

a véletlen sodort ma össze,

mosolyogva búcsúznak egymástól.

 

Esto fidelis usque ad mortem

et dabo tibi coronam vitae –

 

egy több milliárd éves, fagyott

kőszikla belép az atmoszférába,

a Moszkváról kifut az utolsó

Négyeshatos.