Az "Adj hangot a képnek" sorozat lényege, hogy magyar írók "szólaltatják meg" Szőke Erika képeit, történeteket írnak hozzá. A most bemutatott kép más technikával készült, mint az eddigiek, ahogy Szőke magyarázza:
"A termográf készülék a napi hőmérséklet ingadozást képes regisztrálni grafikon formájában.
Készítettem egy lumenprintet az egyik diófánk lehullott leveléről és ezt helyeztem a termográf készülékbe. mindaddig hagytam ráíródni a hőmérséklet ingadozásait, míg a diófánk újra ki nem zöldült... Így ha szimbolikusan is, de a diófalevél "örökzöld" maradt."
A sorozat eddigi darabjaiban Lackfi János, Jenei Gyula és Filip Tamás szólaltatta meg a képeket.
Viola Szandra: Az eredet
Az ember bevérzi a teremtést,
fénypengével megvágja magát,
levél erezetén megdobban szíve.
Roncsolt vadság, amit visszaad,
és domesztikált kín.
Erdőben már nem tud élni,
ha erdőbe megy, csak halni készül,
bár magának sem vallja be,
hogy úgy szaglássza a végtelent,
mint őz vérző nyomát a róka,
és némán ujjong, ha rőt,
levedlett szőrpamacsra bukkan.
És követi patak folyását,
ösvényt, kanyargó utakat,
fák mohás pajzsát tapogatja,
levél fonákján apró rést figyel,
mégsem találhat vissza,
vissza az igazi eredethez.
Mert az erdőben már élni nem tud,
ha erdőbe megy, halni készül,
bár magának sem vallja be,
itt élet és halál ugyanaz,
még nem vált szét, még ép, még egy,
ez az ősi eredet.
