megérkezik a csomagokkal
ő is egy fiatal fiút keres vagy valaki más
helyezze kényelembe magát a csíkos napernyők
alatt a balbech beach megfogja a szoba kék hajó
világítja meg kürtölés az éjszakában a világítótorony
nem fog ennyit kacsintani
húzódnak vissza a vendéglátóemberek
a fagyizásba gyerekek hatolnak be átugranak
a turistákon hangos-hangos család üvölti végig
a homokot szüksége van valamire nyugalomra-nyugalomra
arra a pillanatra amikor a kisgyerek az anyja karjában
elcsendesedik milyen lenne ilyen lenne ha mégis úgy
éjjel az őrtorony penészes gyümölcskosár a reggeli
monotónia
(...)
A versnek itt még nincs vége. A folytatásért kattints ide!
