Nem akarok semmit elkiabálni, de a depresszió legundokabb tünete, a motiválatlanság mintha az új gyógyszerrel lassan kezdene eltünedezni. Legalábbis nem dőlök ki mentálisan bármilyen feladattól dél körül. Már amikor sikerül éjjel aludnom, az előző éjszakám pont nem ilyen volt, drukkoljanak, hogy az értelemnek valami szikrája felcsillanjon ebben a szövegben. Következetesség, na, az nem lesz. Én szóltam.
A baj csak az ilyenkor, hogy az ember nyakába szakadnak mindazon tennivalók, amik eddig elsikkadtak. Elsikkadódtak, vagy mi. Foglalkozni kell ezzel a papírral, azzal a bevallással, emezzel az üggyel, meg persze amazzal is. Jó, a legrosszabb nem fenyeget: nem kell németül általam sem értett matematikai fejtegetéseket megtanítanom a szófás barátaimnak egy, a kilencvenes évek végét konzerváló pesterzsébeti gimnáziumi teremben. Ennek tudok örülni. Hogy mennyire örömteli az, hogy a legsúlyosabb alternatíva egy pocsék éjszaka egyik zaklatott álmában körvonalazódott csak, ilyeténképp reális veszélyt igazából sosem jelentett… Hát, az más téma. Ne vegyük el tőlem a nap örömhírét.
A létező feladatok száma sem kicsi. És persze ezek mellett jó lenne néha kikapcsolni, lazítani, uram bocsá' kulturálisan/kreatívan töltekezni. Ha jobban lennék, ez az írás sem ilyen lenne: voltak ötleteim egy fordítás-paródiára, egy zseniális Instagram-profil bemutatására, illetve eszembe jutott, hogy Mész Edének kiadhatnám egy depresszió verses naplózását feladatnak. Talán majd legközelebb, most (mint láthatják) csak az önsajnálatra futja.
És persze abban sem vagyok teljesen biztos, hogy bizonyos dolgokat meg kell tenni. Kell-e olyan feladatokat vállalni, amikhez erőm, kapacitásom, kedvem nemigen akad. Persze a jobbára kimondatlan közösségi elvárás egyértelmű: természetesen KELL. Olyan nincs, hogy valamit ne akarjunk. Jó, most leszek punk, adottságaim okán irokézfrizura nélkül: márpedig biztosan lesz olyan, amit jegelek majd, és lesz olyan, ami valami örömet is képes okozni. Csak azt kell kitalálnom, micsoda. Az pedig nem megy majd különösebben gyorsan: ez a tarka bocit idéző (fül, farok, hiány, ilyenek) szöveg is egy óra alatt készült el.
De kárpótlásként majd tudósítok a fejleményekről. Ötleteim, gondolatmorzsáim (becsszó) vannak.
Köszönöm a megértést, további szép napot!
