Köszöjük, hogy ennyien részt vettetek a múlt csütörtöki műhelybeszélgetésünkön. 

 

 

A regény  a huszadik század történetén keresztül beszél a generációkon átnyúló elhallgatásról, traumákról és szégyenről.  Az nagyban önéletrajzi ihletettségű mű kapcsán Éva kiemelte, hogy szerinte az előző generációk hibái és tévedései mély nyomot hagyhatnak a következők életében, és hosszú távon meghatározhatják azok sorsát.

 

 

 

A szerző életére, egyben a regény elbeszélésében fontos szerepet játszik a kisvárosi közeg, amelyben a múlt mélyebb traumáiról soha nem esett szó – mert az embereknek nem volt meg a nyelvük, a belső eszközeik ezek kifejezésére. Így a valóban lényeges kérdések helyét gyakran jelentéktelen pletykák és hétköznapi semmiségek töltötték be.

 

Bánki Éva Apja­lánya című frissen megjelent regénye érzékenyen tárja fel a családi múlt elhallgatott rétegeit, miközben egy apa és lánya közötti kapcsolat bonyolultságán keresztül rajzolja meg egy egész közösség lelki térképét. 

 

Köszönjük mégegyszer mindekinek, hogy eljött és várunk Titeket a következő beszélgetésre is!