A TAHITI NŐK
Budapesten eltűnt egy ember a folyó év február 10-ről 11-re virradó éjszakán. Az illető feltehetően a vécét akarta használni, a felesége még hallotta is a vízöblítés hangját. További információ az eltűnésével kapcsolatban nem ismert, csak annyit tudható biztosan, hogy amikor a házastársa a hajnali órákban ismét felébredt, a férje már nem tartózkodott az ágyban. A felesége eleinte nem gyanakodott semmi különösre, csak amiatt bosszankodott, hogy a férje nem igazította meg maga után a takarót és ezt a műveletet megint neki kell majd elvégeznie. A következő napok egyikén a felesége, ahogy az ideje engedte, feljelentést tett jogellenes szökés gyanúja miatt az illetékes rendőrkapitányságon.
A rendőrség természetesen a lehető legnagyobb alapossággal látott a kutatásnak és hamarosan megállapították, hogy az eljárás alá vont személy nős családi állapotú és a gépjármű vezetői engedélye négy hónapja lejárt. Megállapítást nyert továbbá, hogy ügyvéd munkakörben dolgozik és elsősorban munkajogi ügyekkel foglalkozik. Fedett nyomozók, magukat ügyfélnek álcázva látogatást tettek az ügyvédi irodájában. Az asszisztens kijelentette, hogy főnöke kissé furcsa (“dinnye”), reggelente például bezárkózik a szobájába, nem szabad zavarni és egyébként is tudathasadásra emlékeztető tüneteket produkál (“írónak képzeli magát”). Az eljárás alá vont személy felesége kérdésre válaszolva előadta, hogy a férje néha valóban zavaros dolgokat (“badar agyszüleményeket”) írogat a laptopjába, de neki semmi köze az egészhez és ha ez jogszabályellenes, akkor ő ezt nem tudta.
A civil ruhás nyomozók felkeresték továbbá az eljárás alá vont szermély lakóhelyét, ahol a társasház gondnoka (földszint 2. alatti lakos) úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az illető valamilyen trópusi szigeten tartózkodik, mert az utóbbi időben sokszor beszélt egy bizonyos tahiti illetőségű Gógenről és őt is megpróbálta rávenni, hogy nézzen meg egy fényképet a festő egyik művéről (“mázolmányról”). A gondnok álláspontja szerint az eljárás alá vont személy (“vén kéjenc”) biztos most is egy pálmafa alatt ül és a hiányos öltözékű bennszülött nőket festi. Az eljárás alá vont személy felesége kérdésre válaszolva előadta, hogy bármit feltételez a férjéről, de a kézügyessége kimondottan rossz (“fakezű”) és nem gondolja, hogy Tahiti szigetére távozott volna, mert utálja a rizst, márpedig Tahitin rizst esznek a négerek.
A rendőrség a vonatkozó előírások és a szakma bevett szabályai szerint a jogellenesen eltűnt személy lakókörnyezetében tovább folytatta a vizsgálatot, hogy az ügy minden körülményét felderítse. A szomszédok keresztkérdéses kikérdezési módszerrel történő kihallgatása során napvilágra került az a körülmény, hogy az eljárás alá vont személy és házastársa lakásából az eltűnés előestéjén hangos szóváltás hallatszott. Bár a szomszédok állításuk szerint egyáltalán nem hallgatóztak és csak a térelválasztó elemek hiányos szigetelése (“papírfal”) miatt hallották, amint a házastársa a később jogellenesen eltűnt személy szellemi képességeit minősíti (“agyalágyult teve”). A lakóközösségtől nyert információk szerint egyébként a házaspár átlagos (“középszar”) életet élt, a szomszédok heti egy-két alkalomnál többször nem hallottak szóváltást.
A rejtélyes ügy végül Fülpösdarócon, folyó év február 15-én került felderítésre. A helyi lakosok délelőtt tizenegy óra felé figyeltek fel egy barna bőrű, középkorú férfire, aki kitaposott cipőben, kifejezéstelen (“bárgyú”) tekintettel próbált meg gyalogszerrel átvágni a községen. Természetesen feltartóztatták és kérdőre vonták, hogy mit szándékozik eltulajdonítani (“megfújni”). Azt válaszolta, hogy csak sétál, mire az éber lakosok beszállították Mátészalkára és átadták a helyi rendőrségnek. A gyors vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt napokban körülbelül 574,8 kilométert tett meg gyalog. Mivel fellelési helye közel van az államhatárhoz, ezért a jogellenes szökés gyanújának fennforgása megalapozott volt. Rövid úton ("telefonon”) történt értesítést követően házastársa a rendőrség által felderített személyt gépkocsival Budapestre szállította és úgy nyilatkozott, hogy az eljárás további folytatását nem kéri (“csak a szokásos hiszti volt”).
- K.Zs. KERÍTÉSE
Dr.K.Zs., a munkajog specialistája szerette a rendet és a tisztaságot, ezért festette fehérre az utca felőli kerítést. Évek óta készült rá, hogy az ősöreg, téglából és terméskőből rakott, vadszőlővel benőtt falat végre rendbe tegye. Egy szép, napsütéses szeptemberi vasárnap aztán rászánta magát. Levágta és letépte a sok zöldséget a falról és nekilátott a meszelésnek.
Aztán visszament a házba és a délutánt olvasással töltötte. Türelmesen megvárta, amíg besötétedik, akkor feltette a sötét napszemüvegét és a fekete baseball sapkáját, kiosont a kerítéshez, majd vörös festékkel felfújta a falra, hogy:
I ♥ EMESE!
Dr.K.Zs. ugyanis nemcsak a rendet és a tisztaságot, hanem Emesét is szerette. Távolról és titokban, persze. Már előre élvezte, ahogy másnap reggel a tweedzakójában, aktatáskáját lóbálva kilép a kapun és lopva a hatalmas, vörös feliratra sandít. Valaki azonban elrontotta az örömét, mert éjszaka ezt írta oda kékkel:
Minden nő kurva.
Dr.K.Zs-nak munka helyett egész nap azon járt a feje, hogy mit kezdjen az ostoba felirattal. Válaszoljon? Vagy levakarja, esetleg átfesse? De mikor este hazaért az irodából, ez fogadta feketével:
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
Dr.K.Zs-t meglepte az újabb szöveg és inkább másnapra halasztotta a döntést. Reggelre azonban két újabb felírás keletkezett a frissen festett kerítésen:
Testékszer garanciával! Gyere, szúrass most!!
Valamint:
Aki másnak kerbekenéz, annak fityereg a nyetyütyü
Dr.K.Zs. képtelen volt eldöntetni, hogy mitévő legyen. Míg ő gondolkodott, mások dolgoztak és a falfirkák száma megsokszorozódott. Így készült néhány O1G különböző színekben, három dávidcsillag, egy büdös cigányok, két hazaárulók (mindkettő lilával) továbbá egy anyád. Aranyszínű szilveszteri sprével pedig azt írta fel valaki, hogy:
Bűneid zsoldja a halál!!
Dr.K.Zs. a következő vasárnap tanácstalanul állt a kerítés előtt. Hosszas töprengés után döntött: feketével fogja felírni, hogy dögöljetek meg. Aztán arra gondolt, hogy inkább vesz egy nagy adag meszet a Praktikerben és újrafesti a falat. Aztán legyintett és visszament a házba.
A következő hetekben esett párszor az eső és elkezdte leoldani a falról a meszet. A régebbi feliratok elmosódottakká váltak, az újakat Dr.K.Zs már nem olvasta el. A vadszőlő, amelynek gyökereit Dr.K.Zs. nem húzta ki a földből, újra elkezdett felkúszni a kerítésre. Emese pedig, aki a szemben lévő házban lakott, két alkalommal rámosolygott Dr.K.Zs-re.