egy olyan földrészen születtél
ahol a visszhangon keresztül beszélnek
s egymásnak idegenek építenek pallót
uszadékfákat görgetnek keresztül a folyón
a cserjéket kivágják az ösvényeken
olyan fákat ültetnek amik száz év múlva
lédús puhahéjú gyümölcsöt teremnek
csak hogy tudják
az utánuk jövőnek könnyű dolga lesz

 

azon a földrészen
a magányos õslakók szarvasokat etetnek
baglyokat vagy fehérszőrű vadmacskákat
míg azok fel nem ismerik a kezük szagát
hogy aztán a fakérgeken
nyomot hagyjanak nekik

 

ott építettek téged
s magadra hagytak
hogy megérints minden fát
minden pallót
szétmorzsold a rövidítők agyagos talaját
s várd azt aki a nyomodba szegődik