Sutyorog a levegő,
Öregedik a sötét,
Közeledik az idő,
Üzen a keleti ég.
 
Reped a kő, jön az idő.
Morog a feketeség.
Sziget a ház, sohase fázz!
Recseg az úton a jég.
 
Nyüszög a szél, hazabeszél,
Vicsorog a kutya már.
Sziszeg a tűz, fagyot elűz,
Vacsora melege vár.
 
Remeg a táj, hidege fáj,
Vacog az ember,
Vacog az ég meg az ág,
Fagyos a sötét.
 
Ég a gyertya, ég.
Már az első ég,
Tűzkarika kerekedik,
Riad a sötét.
 
Ég a gyertya, ég.
Már a második is ég,
Tűzkarika kerekedik,
Remeg a sötét.
 
Ég a gyertya, ég.
Már a harmadik is ég,
Fénykarika kerekedik,
Szalad a sötét.
 
Ég a gyertya, ég.
Már a negyedik is ég,
Fénykarika kerekedik,
Megnyílik az ég.
 
 
 
-----
 
 
Lackfi János kötete, amelyhez Szófa-előfizetés is jár: https://www.szofa.eu/kiemelt/Lackfi_Janos_joejtpuszi