A szabadulás élménye

 

Halász Rita: Mély levegő / Kovács Attila György ajánlója

 

„Hogy is van az eskü szövege? Én, Vera, esküszöm az élő Istenre, hogy Pétert szeretem. Szeretetből megyek hozzá feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele tűrök, vele szenvedek. A vele azt jelenti, hogy tűrnöm kell, ha bánt? Egyáltalán, miért kell tűrni?”

 

Kizökkentett a komfortzónámból, de nagyon jó könyv, mondta ismerősöm, akinek – még az élmény hatása alatt –, hirtelen felindulásból ajánlottam Halász Rita Mély levegőt című regényét nyári olvasmánynak. A Mély levegő egy bántalmazó kapcsolatból/házasságból elmenekülő harmincas nő, Vera, szabadulás-/kitörés-/fejlődéstörténete, első személyű elbeszélése. Így valóban egy kizökkentő, nehéz témájú könyvről van szó, ugyanakkor a regény remekül megírt, jól olvasható szöveg. Feszes, átgondolt és sallangoktól mentes, a szerző biztos kézzel viszi végig, kalauzolja át a történeten olvasóját.

 

A könyv Vera menekülésével indul, aki férjét elhagyva, két gyermekével apjához költözik, vissza egykori gyermekszobájába. „Anya, mesélj!” – ez a regény kezdőmondata. Bár a gyermeki felszólításra nem érkezik válasz, Vera mégis – magának, az olvasónak – mesélni kezd. Meséli a jelent, amibe került, és a múltat, mely apró, mozaikszerű darabokból bontakozik ki. Egy fiatal pár története, akikkel látszólag minden rendben, ám akikből a hétköznapokkal fokozatosan, szinte természetesen tűnik el a vágy, hogy megvalósítsák álmaikat. Csak a frusztráció marad, a lehetett volna, de mégsem sikerült/csináltuk meg keserűsége. S ez a frusztráció vált át előbb verbális, majd fizikai agresszióba, mely végül költözéshez és váláshoz vezet. Nincs fellángoló majd kihülő nagy szerelem, izzó szenvedélyek. Fokozatos elidegenedés, elfojtott indulatok visszafogott, szinte tárgyilagos leírásából áll össze a regény, s ez teszi igazán nyomasztóvá. Ez a jól megkomponált visszafogottság az egyik erénye a szövegnek. A szerző nem mond ítéletet a regény szereplői felett, egyszerűen csak elmesél egy bántalmazó kapcsolatot az áldozat szemszögéből. Nincs tabutéma, nincs mellébeszélés, csak pontos, néhol szinte teljesen érzelemmentes mondatok.

 

A Mély levegő azonban nemcsak egy bántalmazásba fulladó házasságról szól, de egyben Vera útkeresése is, annak leírása is, milyen érzelmi és társas vákuumba kerül valaki, ha kilép egy hosszú és a környezete által átlagosnak/normálisnak ítélt kapcsolatból. Vera anyja még megmenthetőnek gondolja a házasságot, annak ellenére, hogy lánya már elköltözött a férjétől. Környezete pedig nem feltétlenül érti meg, hogy egy kis kiabálás, esetleg ráncigálás miért nem fér bele, miért nem tűri el Vera, hiszen ennyi még egy „jobb” családban is előfordul. Hétköznapi helyzetekre, játszmákra ismerhetünk rá, melyeket velünk is játszanak, és magunk is játsszuk azokat.

Vera régi szerelmében, alkalmi szexuális kapcsolatban, drogban, alkoholban keresi a kiutat és önmagát, miközben a hétköznapokat is – megélhetés, gyermeknevelés –, rendeznie kell. Megannyi tévút, néha szinte késztetést éreztem olvasás közben, hogy rákiabáljak a szereplőre, ne csináld. A kibicnek persze semmi sem drága. A Mély levegő azért is jó könyv, mert kiránt ebből a kényelmes kívülálló szerepből és rákényszerít arra, hogy felülvizsgáljuk mindazt, amit saját kapcsolatainkról gondolni/tudni vélünk. Kényelmetlenül ráébreszt arra, hogy azok a verbális vagy éppen fizikai agressziók, ezek a tévutak amelyeket bemutat, mennyire jelen vannak, hétköznapiak. Mennyire elkövetjük őket mi magunk is, néha anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

 

A regény tizennégy fejezetre/stációra tagolódik. Az első tizenkét stáció a tulajdonképpeni válás elbeszélése. A 13. a szabadulás, egy önálló élet megteremtése, míg a 14., igen rövid, fejezet már egyfajta új kezdet ígéretét hordozza. Egy fiatal nő szenvedéstörténete, amely ugyan nem a megváltás és újjászületés ígéretével végződik, de azzal mindenképpen, hogy kiléphetünk egy rossz kapcsolatból, képesek lehetünk változni és képesek vagyunk változtatni sorsunkon.

 

A könyv fő motívuma a légzés, levegővétel, úszás, felszínre törés következetesen végigvonul a szövegen, és megjelenik a kötet borítóján is. Vera úszni tanul, hogy újra felszínre kerüljön, levegőt kapjon és rátaláljon egy nyugodt, fuldoklás mentes életre, hogy végre „egyenletes ritmusban” haladhasson tovább. Ez a felszínen maradás azonban olyan belső kontrollt igényel, hogy a könyv elolvasása után felmerülhet: meddig bírható így, egyáltalán mikortól válik majd újra élvezhetővé egy ilyen szinten (ön)kontroll alatt tartott élet?

 

Halász Rita Mély levegője jó könyv és nemcsak azért, mert aktuális témát mélyrehatóan és élethűen mutat be, hanem azért is, mert befejezése után sem hagy békét. Hogy folyamatosan kérdezni és önvizsgálni kell utána. Hogy levegőt kell venni, ami innentől kezdve már nem is olyan természetes.

 

 

Nyár végi hír, hogy Mély levegőből hat részes minisorozat készül. A gyártócég létrejöttét lényegében a regény inspirálta.  Vogel Eszter producer a tervezett filmről az Indexnek úgy nyilatkozott: „...szeretnénk egy olyan cselekménnyel teli alkotást létrehozni, ami inkább a belső történésekre fókuszál. A jelen idejű történetben fontosnak tartom ezt az érzelmi folyamatot megmutatni, ezzel pedig mankót adni bizonyos élethelyzetek feldolgozásához.”