Kötetbemutató beszélgetés december 19-én 18 órakor a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Ferencz Győzővel és a kötet illusztrátorával, Szabó Imola Juliannával Ughy Szabina, a Móra kiadó irodalmi szerkesztője beszélget. Az estet a Kossuth-díjas zenész, dalszerző Huzella Péter koncertje színesíti.

 

Nemes Nagy Ágnes egyike azon költőinknek, akiknek a nevét a legkorábban ismerik meg a kicsik. Gyerekeknek írt művei titkos utakon vezetnek be az irodalom, a költészet varázslatos világába. Nagyobbaknak szánt verseit Nemes Nagy Ágnes maga formálta egységes kötetté. Az eredeti szerkezetet megőrizve, de a hagyatékból fennmaradt írásokkal kiegészítve adták ki 2023-ban A titkos út, majd 2024-ben Az aranyecset és más mesék című gyűjteményt Ferencz Győző szerkesztésében. A Móra Könyvkiadónál megjelent könyveket Szabó Imola Juliannának a költőnő képi világát érzékenyen megjelenítő, derűs illusztrációi gazdagítják.

 

Az aranyecset és más mesék című kötet tíz éven felülieknek szóló meséket és verseket tartalmaz. A névadó meseciklus főhőse Szádeli, a kisfiú, aki mindenáron festő akart lenni. Szert tett egy varázslatos aranyecsetre, amellyel bármit festett, az valóra vált… A történetekből megtudhatjuk, mi mindent hozott létre vagy változtatott meg Szádeli a világban, amerre járt: királyi rózsáskertek közt, világvégi sivatagokban, griffmadár lakta, havas hegycsúcsokon és szegény, parányi falvakban; valamint hogyan szállt szembe a kapzsi császárral az ecset segítségével. A kínai eredetű népmese ezernyi részlettel színesedik Nemes Nagy Ágnes költői képzelete által egy hosszabb elbeszélő művé. A könyvben még néhány másik, a szerző életművében fontos, izgalmas szöveg is helyet kapott, amelyek közül a Csillagszóró című vers, illetve a Tartom a tenyerem című, személyesebb hangvételű írás korábban még nem jelent meg gyermekirodalmi kötetben.

 

Az ezt megelőző kötet, A titkos út óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verseket, meséket tartalmaz. Olvashatjuk benne a legkisebbeknek szóló, korábban különálló képeskönyvként megjelent verseket, többek között a Ki ette meg a málnát? és a Mit látunk az utcán? címűt; ezt követi a talán legnépszerűbb munkája, a verseket és prózai meséket egyaránt tartalmazó Bors néni könyve, végül A zöldkezű című vallomása arról, hogyan és miért kezdett el gyerekeknek írni.


Nemes Nagy Ágnes gyerekeknek írt művei a képzelet szabad világába hívnak, ahol bármi megeshet, és mégis minden valóságossá válik. Erre csak a nyelv varázslata képes. A versek váratlan ritmusváltásai, meglepő rímötletei, a meseszövés kiszámíthatatlan fordulatai minden ízükben játékosak, humorosak, magukon viselik a kísérletezés örömét, és kreativitásra ösztönöznek. Amikor Nemes Nagy Ágnes felvillantja a nyelvi-képi fantázia korlátlan lehetőségeit, egy egész újszerű látásmódra, végső soron a szellem szabadságának fontosságára tanít.


Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító. Budapesten nőtt fel, tanulmányait az ELTE magyar−angol tanári szakán végezte (1978), később az ELTE BTK Angol Tanszékének adjunktusa lett. Az ELTE-n 1982-ben szerzett egyetemi doktori, 1997-ben PhD-fokozatot, és 2010-ben habilitált. Egyetemi tanár, majd tanszékvezető lett. Később, 2014-től nyugdíjazásáig, 2020-ig vezette az Irodalomtudományi Doktori Iskola Modern Angol−Amerikai
Irodalom és Kultúra doktori programját. Egyetemi munkája mellett 1978−1987-ig tanított a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban, illetve 1982−1993 között szerkesztő volt az Európa Kiadó angolszász csoportjában. Ferencz Győző nemcsak költőként jelentős, hanem műfordítóként, szerkesztőként és irodalomtörténészként is kiemelkedő munkát végzett elsősorban a huszadik századi, illetve kortárs magyar, angol, ír és amerikai líra területén. A Digitális Irodalmi Akadémia Nemes Nagy Ágnes- szakértője; valamint a Jelenkor Kiadónál megjelenő Nemes Nagy Ágnes-életműsorozat sorozatszerkesztője.