A beszélgetésen először szó esett a szerző nem hagyományos írói életútjáról, mivel Schillinger Gyöngyvér jelenleg is jogászként dolgozik. A szerző elmondta, hogy az irodalmi lapok, valamint az író szemináriumok milyen nagy szerepet játszottak az íróvá válásában.
A Rohadjon meg az összes realista regény és a róla készült kritikák tárgyalták az autofikciós elemeit, ez pedig két téma felé is terelte a beszélgetést: egyrészt Schillinger Gyöngyvér kiemelte, hogy a szereplői mind olyan figurák, akikkel az eddigi élete során találkozott. Majd az egészében autofikciósnak tekinthető és az autofikciós elemeket tartalmazó regényekről is szót ejtettek a beszélgetés résztvevői. Ez a téma hozta magával azt a megállapítást, hogy még a legéletrajzibb elbeszélések is fikcióvá válnak, hiszen így működik az emberi emlékezet.
A regény fontos eleme a szereplők kitörési lehetősége és a sikerességük lehetősége, illetve megvalósulása, ebből adódott az a kérdés, hogy ki számít a mai társadalomban sikeresnek és milyen siker-kritériumok rajzolódnak ki a könyvben.
A kötet igen nyíltan ábrázolja a szexualitást, ezzel kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy a mai, sőt egyáltalán a szépirodalmi szövegeben hogyen lehetséges a pornográfia elkerülésével írni erről témáról.
A beszélgetés végén szóba jött a tagolás kérdése is, ami sokkal inkább hasonlít egy naplóbejegyzéshez, ehhez kapcsolódóan a szerző elmondta, hogy végül miért döntött úgy, hogy a regényt nem a szokványos módon bontja bekezdésekre.
Köszönjük, hogy eljöttetek!
Fotók: Brogyányi Eszter