A szerzőtől már a beszélgetés elején megkérdezik, hogy a kötet direkt feminista-e, azonban Szabina ezt határozottan elutasítja. A frissen megjelent novelláskötete ugyanis szerinte ennél jóval többről szól.
A szereplői jobbára határhelyzetben, a változás lehetőségének a kapujában álló emberek, akik vagy vállalják a döntésük következményét vagy beletörődnek a helyzetükbe.
A változás és a fordulópont fontos tematikája a szerzőnek, hiszen nagyon fontos szerepet töltenek be az életében az általa vezetett irodalomterápiás csoportok. Ennek kapcsán pedig ki is emeli, hogy mind neki, mind a novelláskötet szereplőinek is kiemelten fontos támaszt nyújtanak az emberi kapcsolódások, mint az általa felolvasott 864 ölelés című zárónovella, ahol egy fiatal nő számára felvillan egy új párkapcsolati esély.
Végül szó esik az írások nyelvezetéről, a történetek minimalisták és rövidek. Szabina elmondja, hogy az ő prózájának azért fontos része a tömörség, mert így tudja a szöveget általi lényeget kifejezni.
Szabó Gyöngyi kritikáját a novelláskötetről a Szófa Kritika rovatában olvashatjátok.
