Bodrogi Csongor:
Magam minden év végén összeállítok egy (pontosabban két) listát az adott évi olvasmányaimról. Ezekből kiderül, hogy mely szépirodalmi, illetve nem-fikciós könyvek voltak rám a legnagyobb hatással. Hogy Cormac McCarthy regénye, a Véres délkörök, ez a 20. század végi dosztojevszkiji remekmű mit keres itt, azt különösebben nem is magyaráznám. Aki elolvassa, megérti. De ajánlani tudom a Szófa közönségének a szépirodalomtól látszólag mérföldekre levő Kahneman-könyvet is, a Gyors és lassú gondolkodást. A regényírók és olvasók persze tudják, hogy az ember döntései gyakran nem racionálisak; de vajon azt tudjuk-e, hogy nem is igen lehetnek másmilyenek? Hogy a racionális döntés inkább anomália, mint az ember rendes működése? Hogy tehát ha egy regényíró csakugyan valami szenvedélyes őrültet akar főhősének, akkor legjobban teszi, ha egy racionálisan gondolkodó csodabogarat választ?
Enesey Diána:
A 2022-es év is tartogatott számomra jónéhány meghatározó irodalmi kalandot. Egy magyar és egy világirodalmi olvasmányélményt emelnék ki. Az egyik Gurubi Ágnes Másik Isten című kötete, amely lenyűgöző szépirodalmi igényességgel szól a gyászról, a szexualitásról és a női identitáskeresés útjáról. Gurubi Ágnes regényén keresztül a legbensőbb énünkre is ráláthatunk.
A másik könyv, amely nagy hatással rám, az Karl Ove Knausgård Évszakok című sorozatának a Tél címet viselő kötete, A. Dobos Éva gyönyörű fordításában. Egészen átitat az a gyermeki kíváncsiság, amivel a szerző, gyermek-perspektívából újból ránéz a világra, mintha csak először látná. Ez a rácsodálkozás és az izgatott várakozás könyve. Kiszakít a megszokásból, felszámolja mindazt, ami evidenciának tűnt, hogy a gyermeki csodálkozó tekintet mögött rejlő bölcsességgel újból felépíthesse. Vagyis a Téltől kaptam egy új szemüveget, amelyen keresztül sokkal izgalmasabbnak tűnik a világ: megláttam még benne néhány kérdőjelet.
Hacsek Zsófia:
A The Fortune Men című regényre még 2021 végén figyeltem fel, amikor a Booker Prize hat esélyese felolvasóestet tartott Coventryben. Azonnal tudtam, hogy hiába a kilométeres könyves várólistám, én enélkül nem megyek haza. Sőt, dedikáltatni is sikerült a példányomat az íróval, Nadifa Mohameddel. Ugyan a Booker Prize-t végül nem ő nyerte, miután idén elolvastam a könyvet, bátran állíthatom, nálam azóta is győztes. Nehéz kérdés, hol húzódnak a fikció és a tényirodalom határai a The Fortune Men cselekményében. 1952-ben járunk, II. Erzsébet éppen trónra kerül (különösen bizarr volt a halála másnapján olvasni erről), Cardiff kikötővárosban mégis ugyanolyan nap kezdődik, mint bármelyik. Egészen addig, amíg egy zsidó boltosnőt brutálisan meggyilkolnak, majd a nyomravezetői jutalomtól fellelkesült szomszédok és az ügyet minél hamarabb lerendezni kívánó rendőrség egyaránt bizonyos Mahmood Mattanban véli felfedezni a gyilkost. Fel is akasztják, helyreáll a világ rendje. Vagy mégsem? A kilencvenes években újranyitották az aktát, és ma már tudjuk, hogy a férfi valószínűleg ártatlanul halt meg. Mohamed a legtisztább, legjobban megérdemelt módon szolgáltat neki igazságot: aprólékos munkával, különleges hömpölygésű prózával felépíti, ki lehetett ez az ember, milyen emlékei, élményei voltak, hogyan élte meg a börtönéletet, a hiábavaló várakozást a kegyelemre, és amikor elfogyott a remény, hogyan készülhetett a halálra. A The Fortune Men fájdalmas regény, pont azért, mert az igazat mondja, még ha nem is mindig "a valódit", és jól irányzott pofon is, hogy végre egyszer tanuljunk már valamit a történelemből. (Lábjegyzet: nem fogunk.)
Kákonyi Lucia:
„…aki írásba fog, semmit sem hallgathat el…” Jón Kalman Stefánsson izlandi szerző, aki költőként kezdte, aztán áttért a prózára, és ez nem az ő döntése volt, hanem az írásé, mert szerinte arról, hogy mit írunk, nem a szerző dönt, hanem maga a szöveg, és az úgy döntött, elég volt a versből, térjen át a prózára. Elfogadta a kihívást. Lírai szövegeiben semmi sem az, aminek látszik, van egy falu, ahol nincs templom és temető, a szereplők férfi hangzású női neveken szólítják egymást és fordítva, hétköznapi események, meglepő fordulatok, józan eszünket meghaladó csodák és rejtélyek, váratlan mondatok és kitárulkozások. Megszületünk, majd meghalunk, de közte ott az elillanó szerelem, a házasság, a félrelépések, és mindez egy múlékony tünemény. Nyári fény, aztán leszáll az éj. Ezzel a novelláskötettel indítottam a 2022-es évet. Jó kezdés volt!
Mohácsi Árpád:
Nekem az év felfedezése Mia Couto volt. A mozambiki szerző Az oroszlán vallomása c. regénye (fordította Pál Ferenc) pár évvel ezelőtt jelent meg magyarul, de nekem csak most került a kezembe. Imádom, igazi meglepetés volt, hagyomány és modernitás, a vadászat története, ahogy az oroszlánok látják.
Szalay Gergely:
Egy párhuzamos valóságban kommunikációelmélettel, internetes kommunikációval és más effélével foglalkozom hivatásszerűen. Egy másikban pedig sűrű, dús hajam van, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Különös tekintettel az összeesküvéselméletekre, az egymás paranoiáját gerjesztö Facebook-csoportokra, illetve a fake news jelenségre, amik ebben a dimenzióban is érdekelnek, nagyon élveztem a Sarlatánok kora című kötetet, Falyuna Nóra és Krekó Péter szerkesztésében. Színes, változatos, olvasmányos, humoros, ahol lehet - és nehéz ennél időszerűbb témákat találni.
Szépirodalom terén sajnos nem úgy állok, ahogy szeretnék, bár ez sajnos lassan konstans állapot. Élveztem Kondor Vilmos Második magyar köztársaság című krimijét, főképp az alapötlet miatt. Nagyon szerettem Michael Chabon Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című regényét, ami olyan, mint általában Chabon könyvei: történelem, fikció, popkultúra és némi varázslat magától értetődő természetességgel keverednek egy önálló világban. És borzasztóan le vagyok maradva, de mindig ez van, ha valaminek meg akarom adni a módját: Jolsvai András Márton Irma tévedése című regényét elkezdtem, de nem jutottam vele még oda, ahova szeretnék. Idestova negyed század óta vagyok a szerző stílusának rajongója, nem akarom méltatlan körülmények között olvasni. Az eddigiek alapján ugyanolyan remek, mint a többi. Ezzel fogom magam valamikor valamiért megjutalmazni.
