Bodrogi Csongor és Enesey Diána már a májusi lapajánlóra készül, az alábbi sorokban Diána nyújt rövid, tartalmi áttekintést három frissen megjelenő lapszámból.

 

Az Apokrif tavaszi száma igen színes irodalmi élménnyel várja az olvasókat. Nádasdy Ádám egyik verse az elvágyódás témáját járja körbe, azt, hogy vajon másutt jobb-e, felvetve a kérdést, hogy mit is jelent a ,,másutt” és mit érthetünk ,,jobb” alatt.

 

Úgyszintén itt olvasható Danielle Hope Hóesés című verse, Szabó Krisztina gyönyörű fordításában. A  vers legnagyobb része hidegséget sugároz, még a régi telekbe, a hógolyózás emlékeibe is beszivárog a hideg szomorúság. A kinti, metsző hideggel szemben a belső tér melegsége áll: a konyha és a szerelem ismerős melegsége.

 

Faragó Dániel Támpontok a térképen című verse a veszteségeket, a gyász útvonalait és a továbbhaladás hajtóerőit is magában foglalja.

 

Áfra János Heg című verse pedig a fájó emlékeket, egy régi veszekedést, a hiányt és a megbocsátás után maradó ,,heget” tematizálja. 

 

 

 

A májusi Kalligram kínálatában megtalálható Péntek Orsolya Pécsről szóló esszéje, amely személyes hangvétele mellett számos izgalmas, történelmi mozzanatot is tartalmaz, s megtudhatjuk azt is, hogy milyen szoros a kapcsolat Pécs és Pannónia között.

 

Gerevich András fordításain keresztül betekintést nyerhetünk Gregory Woods (angol költő és LMBTQ tanulmányok irodalmi, illetve kultúrtörténeti megközelítésével foglalkozó professzor emeritus) különleges és maszkulin költészetébe is, öt versén keresztül.

 

Bartalos Tóth Iveta kisprózái az anya-lánya kapcsolódás nehézségeiről és a harmonikus viszony utáni vágyakozásról szólnak, de az apához fűződő viszony is fel-felbukkan. Mindkét viszonyulásban megjelenik a megfelelésre való törekvés, ám leginkább a hiány elemi érzése hatja át ezeket.

 

Karácsonyi Zsolt Belső tízezer címen megjelent regényrészlete ismerősnek tűnhet a lelkes Kalligram-olvasók számára, hiszen volt már azonos című részlet korábbi lapszámban. Ezúttal azonban a háború miértje és permanens jellege, valamint a mondatalkotás és a mondatokhoz tapadó múlt idő áll a középpontban.

 

 

 

A februári Tiszatáj Petőfi köré szerveződik, számos szöveg kapcsolódik Petőfi költésztéhez, sok vers keres kapcsolódási pontot Petőfi írásaival. Ilyen Például Petőcz András Ágyban, párnák közt (Petőfi-variáció) című verse és Kántor Zsolt Esszenciális és energiával telített címet viselő írása.

 

Ugyanakkor Tandori Dezső is szerepet kap a februári lapszámban. Tandori Camus: A pestis címen megjelent versét olvashatjuk, illetve Zámbó Bianka és Fried István kiváló tanulmányait, amelyek közelebb hozzák hozzánk Tandori egyedülálló költészetét és világát.