Milyen is a jó társkereső hirdetés?
 
A költők tudják. Nem olyan könnyű 3-4 sorban szembenézni a saját vágyainkkal, összefoglalni, mi magunk mit tartanánk boldogságnak. Kevés hirdetés jelenik meg "Tudod, hogy nincs bocsánat"-, "Ha senkiért, az anyámért szeress"- vagy "Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom"-jeligével. A társkeresők általában hazudnak... és nemcsak a kilók vagy az évek számát vagy a vagyoni helyzetet illetően. Ha az ember a társkeresőket böngészi, csupa méltatlanul félreismert, megértésre, gyöngédségre áhítozó félistennel találkozik. Nehéz kérdés: mire is vágyakozunk?
 
Én szoktam ezeket a hirdetéseket böngészni, ahogy a bulvárlapokat, a celebekkel készült interjúkat is. Harsány és gyerekes hazugságaik mögött mégiscsak kitetszik valamiféle társadalmi valóság.
 
 
1994-95-ben tíz hónapos kutatói ösztöndíjat kaptam Lisszabonba. Vonattal utaztam, hogy sok könyvet vihessek magammal: regényeket, szakkönyveket, szótárakat. Decemberben, a ködbe borult város egyik fűtetlen szobácskájában aztán rettenetes honvágyam támadt. De a szépirodalmi elbeszélések — Tar Sándort akkor még nem ismertem — egyáltalán nem emlékeztettek az otthoni valóságra. (Hogyan...? Épp öt év telt el a magyar történelem egyik nagy változása után... 1918-19-re még "azon melegében" reflektált az irodalom.) Szerencsére a magas sarkú cipőmet — amit Lisszabonban egyáltalán nem vettem fel — az Expressz hirdetési magazin lapjaiba csomagoltam. Napjában többször is elolvastam a társkereső hirdetéseket. Olasz üzletember keresi cicuskáját... Elbocsátott tudományos munkatárs (ötvennégy éves!) keresi megértő, empatikus, intelligens lelki társát "Házi munka"-jeligére. És talán a legszomorúbb: harminckét éves, "háziasnak mondott" anya két gyerekkel (az egyik enyhén fogyatékos) otthont keres. "Minden megoldás érdekel", ez volt a jeligéje.
 
Nyilván a hirdetők, az ismerkedni vágyók itt sem mondtak teljesen igazat. Talán szegény anya nem is volt olyan "házias", az olasz üzletember annyira "elragadó"... De az ő mondataik mögött mégiscsak felsejlett az a rettenetes társadalmi válság, amit 1994-ben a hátam mögött hagytam. A kisbetűs haza.
 
Azóta érdekel a társkeresős profil (régiesen apróhirdetés) műfaja. A szerelem mindenkinek kell. A vágy egyetemes. Mit írnának az emberek, ha teljesen őszinték mernének lenni?
 
"Hatvankilenc éves elvált nő, előrehaladott rákos találkozna élete szerelmével egyetlen egyszer a margitszigeti szökőkútnál." "Húsz éves, gyáva természetű fiú megismerkedne húsz éves, kedves természetű lánnyal, aki éjszakánként érett férfivá változik." "Anyám meghalt. De én őt akarom!!! Most és mindig."