Csufi, a villamos

(8-11 éveseknek)

Csufi, a villamos csöngetett picit,
s a remizből kiosont csöndben, halkan.
Elindult fekete, bársony ég alatt,
tudni akarta, a sín vége hol van.

A Duna felől friss levegő áradt,
lámpa-fénykörök voltak a csillagok,
egy-egy kósza alak járt csak az utcán,
és nem érezték az akácillatot.

Csufi csak gurult, ragyogó főúton,
sötétbe vesző külvárosi téren.
Egy megállóban hajléktalant látott,
s majdnem kisiklott egy elhagyott érmen.

Egész ismeretlen helyeken haladt,
biztosan vezette sín, áramszedő,
de már nem bánta, a sín vége hol van:
érezte, hogy hívja távol hegy, mező.

A villanydrótot engedte el előbb.
Szakításuk felszikrázott az éjben.
Majd a kerekek tértek le a sínről,
s elveszett végleg egy rét sötétjében.

Csufi a villamos csöngetett megint.
S hogy mit álmodott még, majd elmesélem.