(...)
Ül a kórteremben, ő lett a három per hármas. Na ezt se gondolta volna. Új, fájdalmas ismeretek előfutára. A fájdalmat meg jó lesz barátként üdvözölni, lesz még belőle bőségesen. Hármaska ül és vár. Beállít egy diákcsoport. Ők a német hallgatók, megmutatná-e páciens a szépen felnevelt kis iskolapéldáját. A helyes kis ursusát. Vannak úgy tízen, ursus legrútabb része némiképp intim területen van. Nemrég még valamelyest nőnek érezte magát, most vadidegen német fiatalokat rémítget a látványával. Vizsgálják. Felfedezik. Páciens zavarban, még él benne szégyenlősség. Majd elkopik a vágy a tapintatra. Elvégre a testét akarják meggyógyítani, nem a lelki csipkéit. Csoport ki, páciens az ágyra. Várakozik. Következő csoport be. Seb-peep-show. Páciens már kicsit fád. De megmutat mindent, amit kell, nem érdekli már, fájdalommodell, annak is kell lennie valakinek.
Ha nem bírja végigcsinálni, zoom-temetése legyen, zoomon igyanak barátai a távozására, rendelkezik páciens egy vidám estéről, reméli, mindenki be tudja szerezni kedvenc italát, jó lesz a hangulat, s rendben lesz mindenkinél az internetkapcsolat is.
Harmadszorra Hármaskához egy lány jön be. Hármaskából kellene vizsgáznia, kérdezi, zavarná-e. Dehogy, feleli Hármaska, sőt. Részéről a megtiszteltetés. A lány Németországból jött, izgul, Hármaska megkérdezi, elmondja-e a megfejtést. Hátha azzal segítené a vizsga sikerét. A lány inkább összefoglalja a látottakat, s kimondja a diagnózist. Hármaska megdicséri, Magából jó diagnoszta lesz, a lány tiltakozik, nem érdekli ez annyira, sebésznek készül.
(...)
----
Tovább olvasnád? Itt találod a teljes szöveget, amely a 2000 folyóirat 2021/4 számában jelent meg.
Kép forrása: Tony Litvyak, Pexels
