Bodrogi Csongor és Enesey Diána már készül a júniusi lapajánlóra, ezúttal az előkészületekbe engednek bepillantást. Enesey Diána három írást emel ki a Petőfi élete és költészete köré szerveződő márciusi Tiszatájból, amelyben tanulmányokat és a recenziókat olvashatunk.
Szörényi László: „Valami rossz szellemtől származnánk.“ Egy Kolozsváron megjelentetett Petőfi-vers és a magyarok ördögi eredetének mondája
Szörényi László tanulmánya Petőfi Sándor Isten csodája című versével kezdődik, s a történelemszemléletbeli változásokat járja körül, amely abban mutatkozik meg, hogy a múlt magasztalása a múlt elmarasztalására, sőt vádolására vált. A tanulmány a nemzethalál, a nemzeti öngyilkosság költészeti előképeit és motívumait ismerteti, miközben kimutatja, hogy (bár a nemzeti öngyilkosság és a nagy veszteségek költészete hathatott Petőfi írásaira) Petőfi költészete nem sugallja azt, hogy minden elveszett volna. A tanulmány különlegessége többek között abban áll, hogy képes úgy felvázolni az irodalomtörténeti kontextust, hogy eközben nem veszíti el az érdeklődését az sem, aki nem irodalmár vagy irodalomtörténész.
Hász-Fehér Katalin: „A szabad lég gyermeke“ A vándorlás mint autofikcionális narratíva Petőfi költészetében (1846 végéig)
A tanulmány Petőfi életének és költészetének dinamikus egységét állító értelmezéshez kíván hozzászólni, mégpedig Kerényi Ferenc kritikai Petőfi-életrajzára és Margócsy István Petőfi Sándorról szóló tanulmánykötetére támaszkodva. A tanulmány szerzője igyekszik feltérképezni a Petőfi-életrajz „homályzónáit”, figyelembe véve az életrajzírás különféle iskoláit. Ezt követően az „életrajziság” és a költészet kapcsolódási pontjai, vagyis inkább kapcsolati hálója nyer teret. A tanulmány fókuszában a vándorélet és a költészet kölcsönhatása áll. A szerző elkülönít formai, motivikus és nyelvi síkon zajló vándorlási módokat. Mit jelent a „szaggatottság” mozzanata? Hogyan jelenik meg a vándorlás mozgása a Felhők-ciklusban? Haladást jelez-e a dinamikus jelleg Petőfi Sándor költészetében? Ezekre a kérdésekre is kidolgozott válaszlehetőségeket kapunk Hász-Fehér Katalin tanulmányában.
Kovács Dominik — Kovács Viktor: „Rövid hajú, férfiruhás, szabados, végzetes” — Szendrey Júlia, és ahogy a tudatunkban él. Gyimesi Emese, Szendrey Júlia irodalmi pályafutása — Társadalomtörténeti kontextusok
Kovács Dominik és Kovács Viktor recenziója révén Szendrey Júlia alakja is megelevenedik a márciusi Tiszatájban. A recenzió Gyimesi Emese nagyhatású Szendrey Júlia-monográfiájának sokoldalúságát és irodalomtörténeti, valamint táesadalomtudományi jelentőségét hangsúlyozza. Szendrey Júlia költészetének interdiszciplináris jelentősége is szóhoz jut, de még Szendrey Júlia szenvedély-fogalmára is kitér a recenzió.
