Bodrogi Csongor: Villamos vagyok
Rájöttem én, hogy villamos vagyok,
Hogy sárga testem van, s hogy vezetőm
Derűsen visz hosszú utakra,
Hol sínek várnak, hívőn s vezetőn.
Rájöttem arra, bensőm székein
Fáradtan ülnek néma utasok,
Meredten néznek életükre,
S bár érzem őket, búsan hallgatok.
Rájöttem arra, sok-sok ajtaján
Vadóc valómnak járnak ki-be ők,
De egy sem látja bennem azt a
Kedélyes, csöndes, biztos vezetőt.
Rájöttem én, hogy villamos vagyok,
S ha baljós csönddel jönnek éjjelek,
Hidd el nekem, mert mért hazudnék,
Álmomban picit én is csöngetek.
Fotó: Kelemen Zsolt
