You ain’t no real cool cat – énekli Big Mama Thornton a Hound Dog c. leghíresebb számában. Habár a dal nem ismert széles körben, viszont ha azt mondom, hogy Elvis Presley azonos című száma ebből a dalból ihletődött, akkor sokaknak beugrik a jellegzetes dallam.
Deep South, vagyis Alabama, Tennesse, Georgia, Mississippi és Louisiana államok, az Egyesült Államok legszegényebb, de talán legszínesebb régióját jelenti, főleg kelet-európai szemmel egy hihetetlenül más és szokatlan világnak tűnik, nem mellesleg kevés olyan hely van, ahol ennyiféle zenei stílus keveredett az elmúlt száz évben. Ott van a jazz, amely mára megkerülhetetlen műfaj lett, az ötvenes, hatvanas években népszerűvé vált gospel stílusból származó soul, de a legismertebb a blues, aminek a keletkezése az 1860-as évek rabszolga-felszabadítás utáni időszakára datálható. A műfaj feltehetőleg a szegény és nehéz körülmények közt élő feketék spirituális munkadalaiból ered, jellemzően – persze nem mindig – 12 akkordos hangmenetű, és a jellegzetes stílusjegyei közé tartozik a két egymást követő finom hangváltoztatással létrejövő „call and response” formátum. Ugyan a rövid írásban nem célom az egész blues – popzene történetét felgöngyölíteni, néhány érdekességgel be szeretném bemutatni, hogy a blues milyen hatással volt a múlt század közepén kialakult könnyűzenére.
Nem meglepő, hogy ebben a kulturális kavalkádban nem lehet a modern popzene gyökerét egyetlen előadóra visszavezetni, a különféle zenészek munkássága közt létrejött kereszthatással alakult ki a ma is viszonylag ismert rockabilly műfaja.
Ha viszonylag régre akarunk visszanyúlni, akkor az egyik legkorábbi a texasi country/blues zenész, Henry Thomas volt, aki a századforduló környékén a déli államokat járva és helyi pubokban fellépve tett szert hírnévre. Számomra egészen hihetetlen, hogy fennmaradtak egyes számai, szerencsére a Vocalion Records számára 1927 és 1929 között 24 felvételt készített, amelyek közül 23-at kiadtak és ma szabadon, jó minőségben elérhetőek a YouTube-on.
Ahogy az előadók esetében, úgy az egyes daloknál sem lehet kijelenteni, hogy melyik mű volt az első rock and roll, annyi bizonyos, hogy már a negyvenes évek végén íródtak olyan művek, amelyek elkezdtek közelebb állni a mai rock műfajához. Ilyen az 1947-es Good Rocking Tonight c. Roy Brown dal, ami műfaji meghatározása szerint jump blues, és az egyik első rockelőzményként tartják számon.
Aztán az ötvenes évektől kezdve rengeteg rock és rockabilly dal különféle blues dalokból ihletődve született meg, ilyen Elvis Presley Hound Dog c. egyik legismertebb száma. Vagy például a szintén Elvis által híressé tett That’s Alright Mama, amelyet eredetileg egy Arthur Crudup nevű blues-énekes írt. A mára szintén híressé vált vad rockabilly számot, a Train Kept A- Rollin’-t a Johnny Burnette and the Rock and Roll Trio-tól eredetileg Tiny Bradshaw jegyzi 1951-ből.
Még lehetne sorolni a hasonlóságokat, ugyanis sok legendás rockdal konkrét bluesdaloknak a feldolgozása vagy átirata, azonban fontosabbnak tartom kiemelni, hogy ennek a folkzenéből eredő, majd jócskán szerteágazó műfajnak milyen hatása volt a mai populáris zenére. Tulajdonképpen, vázlatosan összefoglalva, a blues inspirálta a rockabillyt, ami hatott a hatvanas évek British Invasionjére, ami pedig további könnyűzenei stílusok kialakulását eredményezte, mint a psychedelic vagy a hard rock. Nem is tudnék pontos évszámot mondani, de kb. a hatvanas évek végétől már egészen követhetetlen, hogy pontosan melyik stílus hogyan hatott egymásra, mindenesetre az biztos, hogy a mai könnyűzenében fellelhetőek a blues különféle akkord változatai. Mindez nem jelenti, hogy minden egyes dalban vagy albumban megtalálhatóak ezek a jegyek, mégis kifejezetten érdekes az egy-egy dal közti hasonlóság, ami rávilágít, hogy a különféle alkotók stílusokon és korszakokon keresztül hogyan tudták inspirálni egymást. A blues pedig nyilván nem mindennek az alfája és omegája, mégis ki gondolta volna nyolcvan-száz éve, hogy a tradicionális afro-amerikai folkzene az egyszerű, nyers és autentikus hangzásával végérvényesen átalakítja majd a mai zenekultúrát.
A képen: Big Mama Thornton. Kép forrása: Wikimedia Commons
Shutterstock.com
Pexels.com
