Vörös István


Kaland

Amikor verset ír az ember,
nem mindig önmaga,
a szó nem vers, a víz nem tenger,

de megbékélhet evvel,
nem éj az éjszaka.
Amikor verset ír az ember,

nemlétezőt fontolva kezd el –
jókedvre hajlana!
A szó nem vers, a víz nem tenger,

a fönt nem ér össze a lent-tel,
aki ír, egyedül marad.
Amikor verset ír az ember,

annyi más lehetőség leng el,
elvész a rengeteg adat,
a szó nem vers, a víz nem tenger,

minden megfoghatót felejts el,
a fundamentumok meginganak.
Amikor verset ír az ember,
a szó nem vers, a víz nem tenger.

 

forrás: https://www.avorospostakocsi.hu/2020/04/06/voros-istvan-a-vers-beszel-kaland-es-mas-versek/